Adócsökkentés, bürokráciacsökkentés, államilag támogatott hitel- és garanciaprogramok, kamattámogatás, forrásátcsoportosítás és intenzív gazdaságdiplomáciai offenzíva.

Beszéljenek a tények, a válságkezelő kormány legfontosabb intézkedései.

Az adó- és bürokráciacsökkentésnek köszönhetően 400 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál 2010-ben.

Tovább javult az üzleti környezet. Egyszerűbbé vált az engedélyeztetési eljárás, megvalósult az egykapus ügyintézés, díj- és illetékmentes szolgáltatások váltak elérhetővé, a fejlesztések után adókedvezmény vehető igénybe, és jelentősen modernizálódott a kereskedelmi szabályozás.

2009-ben 466,3 milliárd forint állami támogatású hitel segített, több mint 58.300 vállalkozót. A kormány a garanciaprogramok keretében 418 milliárd forint értékben vállalt garanciát.

A kockázati tőkeprogram keretében 31,5 milliárd forint tőkelekötés és 46,6 milliárd forint kihelyezése történt meg.

A vállalkozói igényeknek megfelelően 2010-ben is kamattámogatás segíti a Széchenyi kártya több mint 120.000 felhasználóját.

A válságra reagálva, az EU-ban elsőként a magyar válságkezelő kormány igazította a megváltozott gazdasági körülményekhez az uniós forrásfelhasználást. Az így átcsoportosított 111 milliárd forintból 2009 végére 60 milliárd forint már a vállalkozások likviditáshiányát csökkentette, valamint a beruházásokat ösztönözte.

A gazdaságösztönzés mellett külön hangsúlyt kaptak és kapnak az export-ösztönzési programok. Összehangolt export-ösztönzési stratégia keretében működik együtt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az ITD-H, a MEHIB és az Eximbank. Az NFGM nemzetközi szinten javítja a gazdasági kapcsolatokat, az ITD-H a hazai vállalkozások külföldi megjelenését támogatja, míg a MEHIB és az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló befektetésekhez nyújt hitelt, pénzkölcsönt, vállal kezességet és bankgaranciát.  A stratégia eredményességét mutatja, hogy a 2009-es magyar külkereskedelmi mérleg a gazdasági válság ellenére is kedvező tendenciát mutat.

A gazdaságdiplomáciának köszönhetően jelentősen javulnak gazdasági kapcsolataink azon országokkal, amelyeket a globalizáció nem tett olyannyira érzékennyé a gazdasági válsággal szemben, így Brazíliával, Egyiptommal, Izraellel, Kínával, Kuvaittal, Montenegróval, Oroszországgal, Romániával, Szerbiával, Törökországgal, Vietnámmal stb. Az intenzív kapcsolatépítés célja a magyar vállalatok külpiaci tevékenységének támogatása, az export-lehetőségek javítása.

Egyiptomban jelen pillanatban is Bajnai Gordon miniszterelnök folytat tárgyalásokat.

Válaszadás: 2010. január 22.

Az UNCTAD 2009. őszi előrejelzése szerint, a pénzügyi-gazdasági válság hatására 2009-ben 1200 milliárd dollárracsökkent a globális működőtőke-áramlás. A nemzetközi trendek nem kerülik el hazánkat sem. Így 2009-ben ― bár végleges statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésünkre, de a korábbi évek átlagához képest ― vélhetően kevesebb külföldi működőtőke érkezett Magyarországra. Az ún. „nem adóssággeneráló beáramlás” kb. 2-2,5 milliárd euróra tehető: a részvény és egyéb részesedés soron kb. 1,2 milliárd euró, az újrabefektetett jövedelem soron 1 milliárd euró alatti éves beáramlással számolhatunk. Ugyanakkor az ún. „adóssággeneráló” egyéb tőkemozgások éves egyenlege – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – nehezen becsülhető, hiszen a tulajdonosi hitelek mellett olyan tételek is szerepelnek benne, mint például a vállalatcsoporton belüli elszámolási számlák pénzmozgásai vagy éppen a kereskedelmi hitelek.

A magyarországi nem adóssággeneráló közvetlen külföldi tőkebefektetések 77%-a az Európai Unióból, ezen belül is Németországból, Hollandiából, Ausztriából és Franciaországból származik. Az unió országain kívül számottevőek még az USA-ból hazánkba érkező közvetlen tőkebefektetések.

Rendkívül fontos leszögezni, hogy a beáramló működőtőke jellemzői megváltoztak. Az utóbbi években a kis tőkeigényű, ám sok, jellemzően kvalifikált munkahelyet teremtő, szolgáltató típusú beruházások előretörését tapasztaljuk Magyarországon, amely követi a hazai társadalmi változásokat is. Ez a tendencia azonban független a gazdasági válságtól. A rendelkezésre álló adatok alapján, a gazdasági válságnak nincs olyan hatása, amely a működőtőke-beáramlás ágazati összetételében statisztikailag is kimutatható változást okozna.

A rendelkezésre álló adatok szerint, 2009 első három negyedévében a feldolgozóiparba összesen 363 millió euró, míg a szolgáltató ágazatokba 786 millió euró működőtőke áramlott részvény és egyéb részesedés formájában. Tehát, a külföldi befektetések több mint fele a szolgáltató (kereskedelem, javítás, pénzügyi tevékenység és egyéb gazdasági szolgáltatás) ágazatokban valósult meg. 2009-ben pl. a Vodafone és az IBM is bővítette magyarországi tevékenységét, míg a British Petrol új befektetőként érkezett. A gyógyszeripar, kutatás-fejlesztés vonatkozásában is több jelentős beruházási döntés született az elmúlt hónapokban: az Egis gyógyszertechnológiai kutató-fejlesztő bázist épít Budapesten, míg a TEVA Gyógyszergyár Zrt. gödöllői gyárát bővíti.

A feldolgozóiparon belül a legversenyképesebbek a gépipari ágazatok, vagyis a járműgyártás és a villamosgép-gyártás. Az ITD Hungary tavaly öt pozitív járműipari befektetői döntésben is közreműködött, az összesen 69 millió euró értékű beruházásokkal 782 munkahelyet létrehozva. Az autóiparon kívül az Infineon félvezetőgyártó, a Tecnica síbakancsgyártó, valamint a Szatmároptika szemüveg- és kontaktlencse gyártó vállalat hozott összesen több mint 18 milliárd euró értékű és 630 munkahelyet teremtő beruházást, amelyből 180 munkahelyet hazánk legmagasabb munkanélküliségi rátájával rendelkező megyéjében teremtettek. A biotechnológia, a logisztika és a megújuló energia terén is több új projekt megjelenése várható a közeljövőben.

Az ITD Hungary adatbázisa szerint, amely 2001 óta tartalmazza a külföldi működőtőke projektbejelentéseit, a külföldi befektetési projektek több mint harmada Közép-Magyarországon valósul meg, ezen belül is döntően Budapesten. Ezt követi a projektek több mint ötödének megfelelő részesedéssel a Közép-Dunántúl. Hasonló jelenséget mutat a külföldi beruházási projektek keretében megvalósított munkahelyek száma szerinti statisztika.

Az utóbbi években megfigyelhető tendencia, hogy fokozódik a gyártótevékenységek megjelenése a nagyobb munkanélküliségi rátával rendelkező régiókban. Ezt a tendenciát a gazdasági tárca és az ITD Hungary közösen erősíti úgy a projektmenedzsmenten, mint a beruházási környezetet közvetett módon javító programokon keresztül (pl. Befektetőbarát Településekért Program).

A szolgáltató-tevékenységek (SSC-k, logisztika, ICT stb.) potenciális befektetési helyszíneként még mindig a főváros és vonzáskörzete dominál. Ám a vidéki városok egyre kedvezőbb feltételrendszere és a szabad közép-magyarországi munkaerő csökkenése végett, immár egyre több szolgáltatóipari beruházó választja az ország keleti felét.

Az ITD Hungary közvetítésével 2009-ben összesen 894 millió eurónyi befektetés érkezett Magyarországra, 27 pozitív befektetői döntés révén, 5.461 új munkahelyet teremtve. 2008-ban 30 befektetői döntés 8.094 munkahelyet teremtett 1,55 milliárd euró értékű beruházás keretében (ez tartalmazza a 825 millió euró értékű Mercedes-beruházást is, amely mintegy 2.500 új munkahelyet teremt majd).

Az autóiparban, elektronikában és a kapcsolódó ágazatokban (pl. textilipar, műanyagipar, fémipar, csomagolás és logisztika) a legjelentősebb a külföldi befektetések beszállítói háttériparra gyakorolt kedvező hatása. Egy autóipari OEM típusú (eredeti berendezést gyártó) cég, valamint egy Tier-1 szintű beszállítói vállalat által létrehozott egyetlen munkahely, további 4-5 munkalehetőséget teremt a hazai beszállítók körében.

A rendelkezésre álló adatok szerint, a működőtőke-beáramlás volumenének csökkenése a közép-kelet-európai régió egészében megfigyelhető. 2008-ban például a Magyarországra irányuló külföldi közvetlen tőkebefektetések teljes értéke a visegrádi országok átlagértékével csökkent.

Ugyanakkor, köszönhetően a 2009-ben végrehajtott jelentős kormányzati kiadáscsökkentési lépéseknek, Magyarország a közép- és kelet-európai-, illetve az OECD-országok közül is az egyik legkedvezőbb fiskális pozícióban kerülhet ki a válságból, miközben ezen országok jelentős része a költségvetési deficit miatt megszorító intézkedésekre kényszerülhet.

A külső egyensúlytalanságok mérséklése, valamint a nemzetközi szervezetek felé tett vállalások megbízható teljesítése stabilizálta hazánk pénzügyi helyzetét, javította nemzetközi megítélését. Ennek nyomán Magyarország már 2009 második felében át tudott térni a piaci alapú finanszírozásra.

Független elemzők szerint, Magyarország még mindig az egyik legvonzóbb befektetési célország. 2009-ben is több külföldi vállalat választotta befektetési célállomásként. A pozitív külföldi befektetői döntések elsődleges oka egyértelműen a képzett munkaerő, a stabil üzleti környezet, a tudásalapú gazdaság, valamint a magas minőségű infrastruktúra. Ehhez hozzájárul a munkahelyteremtést segítő támogatásrendszer, valamint az a tény, hogy az ország fekvése logisztikai szempontból rendkívül előnyös. A világgazdasági válság enyhülésének egyik jele, hogy a Magyarországon befektetni szándékozó külföldi vállalatok száma ismét növekedésnek indult.

Az Ernst & Young 2009-ben készített tanulmánya szerint Magyarország az ötödik legtöbb munkahelyet teremtette Európában a működőtőke vonzása alapján, két helyet javítva ezzel 2008-hoz képest.

Ám nemcsak régiós szinten, hanem a kontinensek között is nagy a verseny egy-egy autóipari vagy elektronikai óriásvállalatért. Ami a munkaerőigényes ágazatokat illeti, Mexikó, illetve egyes ázsiai országok költséghatékonyság szempontjából összehasonlíthatatlanul versenyképesebbek Európánál. Számos tanulmány bizonyítja ugyanakkor, hogy Európa, azon belül is a közép-európai régió szintén felértékelődik a következő időszakban. Az Ernst & Young tavaly készített felmérése például hangsúlyozza, hogy bár a gazdasági válság hatására Közép-Kelet-Európában is öt százalékkal csökkent a külföldi befektetések száma, a megkérdezett kétszáz befektető a régiót tartja a legvonzóbb befektetési célpontnak, megelőzve Kínát, Indiát, Oroszországot és Brazíliát.

Még a legfejlettebbek országok is arra törekednek, hogy minél több befektetőt nyerjenek meg. Általánosságban a gazdaságpolitika nem tesz különbséget a befektetők között.

A Magyar Kormány továbbra is prioritásként kezeli a működőtőke lehető legjelentősebb „munkára” bírását, a jelentősebb összegű magyarországi működőtőke-befektetések előmozdítását. Ennek egyik eszköze a legalább 10 millió euró értékű projektek esetében nyújtható egyedi kormánydöntéssel megítélt (EKD) támogatás.

2009-ben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az EKD-rendszer keretében 12 szerződést kötött Magyarországon befektetni szándékozó vállalkozásokkal. A tervezett beruházások összértéke meghaladja a 83 milliárd forintot, az általuk közvetlenül teremtett munkahelyek száma 2015-ig eléri a 3.400 főt. Emellett rendkívül fontos ismételten hangsúlyozni, hogy a megvalósuló beruházások közvetett módon, a hazai beszállítók révén számos további új munkahelyet teremtenek.

Az EKD-beruházások egyik legjelentősebb pozitív következménye, hogy a hazai háttéripar vállalkozásai igen komoly esélyt kapnak a nagyberuházások első és másodkörös beszállítói hálózataihoz történő csatlakozásra, üzleti lehetőséget teremtve ezzel a kis- és közepes vállalkozások (KKV) számára.

A 2009-es évben az Egyedi Kormánydöntéssel (EKD) adott támogatásokat a következő táblázat foglalja össze:

Annak ellenére, hogy az elemzők 2011 előtt nem jósoltak növekedést a gyártóiparágak területén, az ITD Hungary-nél2009 szeptembere óta egyértelmű élénkülés figyelhető meg. Az Ügynökség jelenleg 17 járműipari projektről folytat tárgyalásokat. Ezek összértéke 920 millió euró.

Az ITD Hungary számításai szerint eddig több mint 20 ezer magyar cég fektetett be, alapított céget külföldön. A magyar vállalatok külföldi befektetései 2009 végén meghaladták a 12 milliárd eurót.

A tapasztalatok szerint, a környező országokban és a Balkán-régióban kedvezően fogadják a magyar befektetőket. Különösen megbecsültek vállalataink ott, ahol jelentős részarányt értek el a magyar befektetők a külföldi beruházók között (Montenegro, Bulgária, FYROM Macedónia, Horvátország.) A szomszédos országok magyarlakta régióiban természetesen még szívesebben fogadják a magyar befektetőket. Ugyanakkor, a többi országban többnyire pozitív semlegesség figyelhető meg. Vannak olyan országok is, amelyek a magyar befektetőket azért is szívesen fogadják, mert általuk egyéb országok dominanciája csökken.

A működőtőke-export országok, illetve ágazatok szerinti bontása tekintetében statisztikai adatok csak 2009 első három negyedévére, csupán a részvény és egyéb részesedés vonatkozásában állnak rendelkezésre. A tavalyi első három negyedévben, vélhetően a Mol Nyrt. iraki részesedésvásárlásának köszönhetően, a Közel-Keletre áramlott a legtöbb hazai működő tőke (248 millió euró, az összes részvénytőke fele), 133 millió pedig Közép-Amerikába. 70 millió euró Ukrajnába, minden bizonnyal az OTP leánybankjának tőkeemelése nyomán, 31 millió Romániába, 26 millió Horvátországba, 16 millió Hollandiába, 15 millió Szerbiába, illetve 14 millió Bulgáriába.

Az ágazatokat tekintve a legtöbb magyar részvénytőke a kőolaj-feldolgozási ágazatba irányult (319 millió euró). De pl. a feldolgozóiparba összesen 367 millió euró, míg a szolgáltató ágazatokba 134 millió euró áramlott.

Válaszadás: 2010. január 21.

A jogszabály a kiemelt projekteknél – a nem kiemeltekhez hasonlóan - biztosítja a környezetvédelmi és természetvédelmi érdekek védelmét, valamint a nyilvánosság bevonását, észrevételezési lehetőségét. Az engedélyek megszerzése érdekében ugyanúgy le kell folytatni a jogszabályban előírt hatósági eljárásokat, van helye jogorvoslati kérelemnek, tehát az eljáró felügyelőségek átfogó vizsgálat eredményeként garanciákat írnak elő arra, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízgazdálkodási érdekek érvényesüljenek.

A Dunaföldvárra tervezett bioetanol üzem esetében a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előzetes környezeti vizsgálatot és szükség esetén környezeti hatásvizsgálatot, valamint egységes környezethasználati engedélyezési eljárást folytat le(IPPC), megkövetelve többek között az elérhető legjobb technika alkalmazását. Az eljárás része a társadalmi és gazdasági hatások vizsgálata is, és ügyfélként a nyilvánosság szereplői – helyi érintettek és környezetvédelmi szervezetek, így pl. az MTVSZ is - is jogorvoslati joggal rendelkeznek, valamint észrevételeiket az eljárás során az eljáró hatóság érdemben vizsgálja.

A kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyek esetében a hatósági eljárásoknál a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő legfeljebb 60 nap lehet. A kiemelt jelentőségű ügyekben az elsőfokú határozat elleni esetleges fellebbezéseket soron kívül – de legfeljebb 30 napon belül – bírálják el (2006. évi LIII. tv.). Így a közigazgatási eljárások hónapokkal, az esetleges bírósági eljárások akár fél évvel is rövidülhetnek. A hatósági eljárások gyorsítása mellett a döntések szakmai megalapozottsága és az érdekeltek jogainak védelme is maradéktalanul biztosított.

Válaszadás: 2010.01.14.

A Bonyhádon tevékenykedő Aranykorona Kft., valamint a Mebona Bőripari Kft. a közelmúltban megszüntette tevékenységét és több száz fő veszítette el munkahelyét a bonyhádi gyáregységben. A leállított gyár ingatlanai és gyártóberendezései gyártásra alkalmasak.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) és a Bar&Co. Europe Kft. 2009. május 12-én írta alá az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásról szóló szerződést. A pályázat elbírálásánál kifejezett előnyt jelentett, hogy a munkaerőpiaci szempontból meglehetősen hátrányos térségben megvalósuló beruházás 864 új munkahelyet teremt. A támogatás megítélésekor az NFGM figyelembe vette továbbá a beruházási volument, valamint azt a tényt, hogy magyar vállalatok is beszállítóvá válhatnak, amely közvetetten további munkahelyeket teremt vagy hozzájárul azok megtartásához.

A Bar&Co. Europe Kft. a beruházás keretében meg kívánja vásárolni a gyártását megszüntetett cipőgyár létesítményeit (amely a teljes költség mintegy 10%-a), valamint kapacitásbővítést is végrehajt. Ezek segítségével az úgynevezett „fullkomfort”-technológia, valamint az „airflow”-technológia alkalmazása mellett, elsősorban a nemzetközi prémiumpiacon versenyelőnnyel rendelkező cipőipari termékek gyártása kezdődik meg.

Az egyedi kormánydöntés útján nyújtott támogatási szerződések szabályainak megfelelően, a támogatás folyósítására a szerződés hatályba lépését követően csak és kizárólag utólag, és csupán akkor kerül sor, ha megkezdődik a beruházás, és a tényleges költségeket a beruházó számlákkal igazolja. A támogatás folyósítása a megvalósítás ütemében történik.

Az NFGM ismeretei szerint a tervezett beruházás még nem kezdődött meg, a Bar&Co. Europe Kft. még nem vásárolta meg a bonyhádi üzemet, és nem kezdte meg az alkalmazottak felvételét sem.

A támogatási szerződés, amelyben a felek rögzítették a beruházás és kifizetés pontos ütemezését is, még nem lépett hatályba. Ugyanis, az ehhez szükséges dokumentumokat a vállalat még nem nyújtotta be, továbbá nem áll rendelkezésére a szerződésben rögzített 25%-os önerő sem.

Abban az esetben, ha a beruházás nem valósul meg, kifizetésre sem kerülhet sor.

Ha a beruházás nem a támogatási szerződésben rögzítettek szerint valósul meg, úgy a cég köteles a támogatást, a szerződés értelmében részben vagy egészben visszafizetni, büntetőkamattal terhelve. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettségvállalásait — különös tekintettel a teremtett munkahelyek meghatározott ideig való fenntartására — a társaság megsérti.

Ahogy minden hasonló, egyedi kormánydöntés útján nyújtott támogatási szerződés esetében, a támogató (NFGM) megköveteli, hogy a kedvezményezett (Bar&Co.) részéről a támogatás összegének 120%-ára vonatkozóan, biztosíték álljon rendelkezésre. A biztosíték arra szolgál, hogy ha a kedvezményezett nem tudja, vagy nem akarja a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizetni, úgy a támogató a szerződésben biztosított jogaival élni tudjon.

Válaszadás: 2010.01.11.

A Magyar Kormány a jelentősebb összegű magyarországi működőtőke-befektetések előmozdítása érdekében ― az ITD Hungary Zrt. közvetítésével ― egyedi kormánydöntéssel megítélt (EKD) támogatást nyújthat azon, legalább 10 millió euró értékű projektekhez, amelyek nem lehetnek kedvezményezettjei az Európai Unió (EU) társfinanszírozásával nyújtott pályázati lehetőségeknek. Vagyis, ha a projekt jogosult EU társfinanszírozású pályázati lehetőségre, EKD-támogatás nem vehető igénybe.

A Kormány stratégiai feladata a működőtőke lehető legjelentősebb „munkára” bírása, legyen szó külföldi vagy hazai tőkéről. Örvendetes lenne, ha egyre több magyar többségi tulajdonú vállalat hozna létre minél magasabb beruházási értékű projekteket, és sikerrel kapcsolódna be a kormányzati EKD-támogatás rendszerébe, vagy pályázna a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében nyújtható uniós forrásokra.

2009-ben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az EKD-rendszer keretében 12 szerződést kötött Magyarországon befektetni szándékozó vállalkozásokkal. A tervezett beruházások összértéke meghaladja a 83 milliárd forintot, az általuk közvetlenül teremtett munkahelyek száma 2015-ig eléri a 3.400 főt. Emellett rendkívül fontos, hogy a megvalósuló beruházások  közvetett módon, a hazai beszállítók révén számos további új munkahelyet teremtenek.

Az EKD-beruházások egyik legjelentősebb pozitív következménye, hogy a hazai háttéripar vállalkozásai igen komoly esélyt kapnak a nagyberuházások első és másodkörös beszállítói hálózataihoz történő csatlakozásra, üzleti lehetőséget teremtve ezzel a KKV-k számára.

Az erős beszállítói ipar kialakítása, a hazai KKV-k versenyképességének növelése, technológiai színvonaluk, beszállítói képességük javítása, és ezek eredményeként a hazánkban letelepedett nemzetközi nagyvállalatok integrálása a magyar gazdaságba, hangsúlyos gazdaságpolitikai célkitűzés. Ennek érdekében a kormányzati gazdaságpolitika kiemelt prioritásai között szerepel a hazai beszállítói háttéripar fejlesztése, a beszállítói hálózatok kialakításának elősegítése, valamint a feldolgozóipari beszállítók számának növelése és a beszállítók megerősítése, amelynek eszköze a Beszállítói Program.

A gazdasági tárca által indított Beszállítói Program a feldolgozóiparban működő integrátorokra és beszállítói tevékenységet folytató KKV-kra koncentrál. Ezen belül is a moduláris felépítésű program (finanszírozási, hálózatépítési, szolgáltatási modulok) elsősorban a jármű- és járműalkatrész-gyártó ágazatban, az elektronikai iparban és a gépiparban tevékenykedő vállalkozásokra fókuszál. A program segítségével a beszállítók tájékozódhatnak a hazai és uniós pénzügyi forrásokról, lehetőséget kapnak a hálózatosodásra és olyan szolgáltatások elérésére, amelyek hozzájárulnak a cégek technikai, technológiai fejlődéséhez és piaci növekedéséhez.

A 2009-es évben az Egyedi Kormánydöntéssel (EKD) adott támogatásokat a következő táblázat foglalja össze:

Az EKD-támogatási lehetőségekről bővebben, az alábbi oldal nyújt tájékoztatást. http://www.itd.hu/engine.aspx?page=Itdh_Tokebehozatal 2010 1 18 2 13 30 12 false 0 false http://www.itd.hu/engine.aspx?page=Itdh_Tokebehozatal