.

.

.

Az fDi Magazine a Financial Times csoport kéthavonta megjelenő speciális melléklete, amely világszerte mintegy 45.000 külföldi terjeszkedésben érdekelt befektető, illetve befektetési tanácsadó számára nyújt információkat a befektetési lehetőségekről, és azok kockázatairól. A magazin harmadik alkalommal hirdette meg a „European Cities and Regions of the Future” című pályázatát, amelynek célja, hogy kiemelje és rangsorolja a legfontosabb befektetési helyszíneket. A pályázaton több mint ezer európai város és régió vett részt, de számos közép-kelet-európai ország is megmérette magát, így Csehország, Szlovákia és Lengyelország mellett Szlovénia, Románia, Szerbia, Macedónia, Bulgária, illetve Bosznia-Hercegovina is.

Miskolc és Debrecen is előkelő helyet szerzett az fDi Magazine felmérésén, hiszen Kelet-Európában a 4. illetve 5. legjobb befektetési stratégiával rendelkezik. Miskolc  teljesítménye különösen kiemelkedő, hiszen a Miskolc Holding által benyújtott pályázat alapján, a város helyi FDI-stratégiáját — a 250.000 főnél alacsonyabb lakosságszámú európai városok körében — a 4. legjobbként értékelte a szakmai bizottság. A rangsorban mindössze egy francia, egy bolgár és egy ír város előzi meg a „nyitott kapuk” városát.

Az ITD Hungary pályázatának köszönhetően, Kelet-Európa legjobb FDI-stratégiával rendelkező régiója a magyar észak-alföldi régió. Emellett Magyarország két régiója is felkerült a legversenyképesebb kelet-európai TOP 10-es listára. Közép-Magyarország a 3., míg a közép-dunántúli régió a 10. helyezést érte le.

A pályázatok értékelése során fontos szempont volt az egyes régiókba és városokba irányuló befektetések mennyisége, azok gazdasági vonzata, a helyszínekben rejlő gazdasági potenciál, az üzlet- és infrastruktúrafejlesztési stratégia, a képzési kapacitás és annak eredményei, a munkavállalók alkalmazását könnyítő szabályozások, a működési költségek, valamint a telekommunikáció és a közlekedési helyzet is.

Magyarország, a magyar régiók és városok megítélése folyamatosan javul, többek között a Befektetőbarát Önkormányzat Programnak is köszönhetően. Ezért az ITD Hungary által szervezett program 2010-ben is folytatódik.

A német főváros délkeleti csücskében található Adlershof, Németország egyik legsikeresebbnek tartott technológiai telephelye, területe 4,2 négyzetkilométer, 1991 óta integrált tudományos, gazdasági és média-telephelyként az általános városépítészeti koncepcióval összhangban, annak részeként fejlődik.

Adlershof magja 410 vállalatot, 11 egyetemen kívüli kutatóintézetet és hat, a Humboldt egyetemhez tartozó természettudományos intézetet foglal magában, 7.250 tudományos munkatárssal és további 6.700 egyetemi hallgatóval. A vállalatok és az egyetemen kívüli kutatóintézetek jellemzően a fototechnikai és optikai technológiákra, az anyag- és mikrorendszer-technológiára, az információs- és média-technológiára és a környezeti-, bio- és energiatechnológiára koncentrálnak. Adlershof emellett - 147 vállalattal - Berlin legjelentősebb média-telephelye. A tudományos és technológiai park közvetlen szomszédságában összesen 257 iparvállalat, üzlet, szálloda és étterem található. A városrészben működő összesen 831 önálló vállalatnál és intézménynél több mint 14 ezer fő dolgozik, együttes forgalmuk 2008-ban meghaladta a 2,2 milliárd, ezen belül a tudományos és technológiai parké megközelítette a 630, a médiavállalatoké a 190, míg az egyéb ipari és szolgáltató vállalatoké meghaladta az 1,3 milliárd eurót. A tudományos és technológiai park 2008-ban további 86,7 millió euró pályázat útján elnyert támogatási forráshoz jutott.

Adlershof szoros együttműködésben működik a Berlin Partner GmbH.-val, amely ezres nagyságrendben tud konkrét, előnyös árfekvésű ajánlatokkal szolgálni a szövetségi fővárosban céget vagy képviseletet alapítani szándékozó külföldi befektetőknek, (akár Adlershofban, akár a város más részeiben) és ha a befektető igényli, a megfelelő munkaerő megkeresésében is segítséget tud nyújtani. A Berlin Partner GmbH. jellemzően a média, információ-technika, kreatív gazdaság, élet tudományok (biotechnológia, egészségügy, gyógyszeripar), ipar és közlekedés (automotiv, vasúttechnika, logisztika, feldolgozóipar, high tech, környezetvédelmi technika), valamint különféle szolgáltatások területén várja és támogatja az érdeklődő külföldi vállalatok berlini letelepedését. Lehetőség van arra, hogy három hónapon keresztül kedvezményes feltételek mellett tesztelje a külföldi partner Berlint, mint telephelyet, s ha előzetes számításai nem látszanak beigazolódni, anyagi veszteség nélkül odébb állhat.

Az adlershofi technológiai parkkal és a Berlin Partner GmbH. tevékenységével kapcsolatos további információkkal a berlini magyar nagykövetség gazdasági és kereskedelmi osztálya készséggel áll az érdeklődők rendelkezésére (berlin@itd.hu).

Kassa, Lendva, Szabadka, Nyíregyháza, Kismarton és Nagyvárad érintésével, első alkalommal került sor az Omnibusz Vándorkonferencia-sorozatra, amely egyértelműen rámutatott arra, hogy a szomszédos országok vállalkozásai közötti összefogás elengedhetetlen.

Bár a szomszédos országok nemzeti fejlesztési programjai egyaránt prioritásként kezelik a turizmus- és vidékfejlesztést, valamint a KKV-k gazdasági együttműködésének megerősítését, ugyanakkor - a hasonló fejlesztési irányvonalak ellenére - az érintett országok kooperációs hajlandósága igen változó. Az országok közötti együttműködés nagymértékben függ az adott állam EU-hoz fűződő kapcsolatától és a gazdasági fejlettségi mutatóktól.

A minden várakozást felülmúló érdeklődés bizonyította, hogy szükség van e vándorkonferenciához hasonló kezdeményezésekre. Mindez hatékony szerepet játszhat az országok kétoldalú kapcsolatainak fejlesztésében, valamint a határ menti regionális vállalkozói kapcsolatok építésében.

A rendezvényeken aktív szerepet vállaltak az érintett országokba akkreditált magyar gazdasági szakdiplomaták, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt., a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., a Garantiqua Zrt. és a Corvinus Zrt. szakértői is.  

Bővebb információ a helyszínekről, az előadásokról, illetve azok sajtóvisszhangjáról a kapcsolódó linkre kattintva olvasható.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium http://nfgm.gov.hu/feladataink/kulgazd/attase 2009 9 8 3 16 9 4 false 0 true külgazdasági szakdiplomata-hálózatot (KGSZ) működtet fejlett piacgazdasággal rendelkező és feltörekvő gazdaságú országokban egyaránt. Jelenleg 46 országban összesen 82 magyar szakdiplomata teljesít szolgálatot. Tekintettel arra, hogy a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban Magyarország már kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik, a minisztérium 2008-ban úgy döntött, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a feltörekvő gazdaságú országokra. Ennek megfelelően 2008-2009-től öt új állomáshellyel bővült a szakdiplomata-hálózat. Így Magyarország KGSZ-t küldött Szingapúrba, Abu Dhabiba, Algírba, Rostov na Donuba, valamint Podgoricába.

 A Magyar Köztársaság külképviseletein dolgozó külgazdasági szakdiplomaták kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenységet folytatnak oly módon, hogy elősegítsék Magyarország pozitív nemzetközi megítélését. Fő céljuk, hogy megteremtsék az alapvető bizalmat a magyar gazdasági szereplőkkel szemben. A jelenlegi világgazdasági helyzetben a kis- és középvállalkozások (KKV-k) versenyképességének fenntartása érdekében fokozottan fontos, hogy az állam támogassa a KKV-k megjelenését a külföldi piacokon és helyi szakdiplomáciai jelenléttel és információkkal is hatékonyan segítse a magyar vállalatok és külföldi partnereik együttműködését.  

A külgazdasági szakdiplomaták törekednek a vállalati információs igények minél teljesebb körű kielégítésére. Tevékenységükkel támogatják a kormány tőkebefektetésekre vonatkozó politikáját, és kialakítják azokat a kereteket, amelyek egyszerűbbé teszik a magyar vállalatok megjelenését a külföldi piacokon. Mindemellett kapcsolatot tartanak a fogadó ország üzleti életének meghatározó személyiségeivel, szakmai szövetségekkel, intézményekkel, vállalatokkal a kedvező magyar országkép kialakítása érdekében. Ehhez kapcsolódóan a fogadó országban magyar kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési szakmai programokat szerveznek. A KGSZ-ek biztosítják az EU közös kereskedelempolitikájában a magyar külkereskedelmi érdekek érvényesítéséhez szükséges háttérinformációkat, valamint jelentést készítenek a fogadó ország gazdasági életének, makrogazdasági folyamatainak, kereskedelmi konjunktúrájának alakulásáról a hazai kormányzati szervek számára.

A szakdiplomata-hálózattal párhuzamosan az ITD Hungary Zrt. határon túli és szerződéses munkatársai is segítik hazánk befektetés-ösztönző és exportfejlesztő tevékenységét.

Április 22-én, Pekingben az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamara (EUCCC) választmányi gyűlése a végrehajtó bizottság (Executive Committee) tagjává választotta Mohr Richárdot, aki egyedüli kelet-európai bizottsági tagként közvetlen ráhatással lehet a Kamara stratégiai fejlődésének irányát eldöntő testület működésére, vagyis az Európai Unió – ezen belül Magyarország – lobbitevékenységére Kínában. A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztésében aktív szerepet betöltő Eastinfo Kft. tulajdonos-ügyvezetője a pekingi Magyar Nagykövetség ajánlása alapján harmadik éve Magyarország képviselője az EU Kínai Kamarában, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében tagja a brüsszeli központú Európai Kamarák Szövetsége (Eurochambres) által idén induló "Understanding China" program Kínai Tanácsadó Testületének (China Advisory Council) is. Az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamarája a pekingi központ mellett még hat kínai városban üzemeltet irodát, és mintegy 1300, Kínában működő európai vállalat érdekvédelmét látja el. A budapesti központú, Pekingben saját irodával rendelkező Eastinfo Kft. számos meghatározó magyar-kínai együttműködésben biztosít üzleti szaktanácsadást.

(forrás Eastinfo Kft. Közlemény)

A látogatás programjában több miniszteri-államtitkári szintű találkozó és két üzleti fórum is szerepelt. A delegációban az Eximbank és az ITD Hungary vezetői mellett számos üzletember: képzéssel, víztisztítással, informatikával, egészségüggyel, haditechnikával, élelmiszeriparral, állat- és haltenyésztéssel, fa-, jármű- és építőiparral, mérnöki szolgáltatásokkal, valamint logisztikával foglalkozó cégek képviselői is részt vettek.

Az indokínai út kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a magyar kötött segélyhitel felajánlásra vonatkozó Magyarország és Laosz közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás és a kapcsolódó projektek hitel-megállapodásainak aláírása, amelyre 2009. március 6-án, Vientiane-ben került sor. A keretegyezmény 8,6 millió USD-t biztosít három mezőgazdasági farm modernizációjára, bővítésére és egyben tápüzemek létesítésére a partnerországban. Ezt a forrást a kedvezményezett ország kizárólag minimum 51%-ban Magyarországról származó áru és szolgáltatás beszerzésére fordíthatja. Ezáltal a kötött segélyhitel a fejlesztési támogatáson túl hozzájárul a magyar kivitel növekedéséhez, a hazai termékek versenyképességének erősödéséhez, valamint referenciát és ezáltal várhatóan további megrendeléseket biztosít a projektekben résztvevő magyar vállalatok számára.

A korábban létesített, 35 millió euró értékű kötött segélyhitel megállapodás nyomán ezen együttműködési konstrukciót tekintve Vietnam Magyarország legfontosabb ázsiai partnerországává vált. Az infrastrukturális és közigazgatási fejlesztések mellett a program keretében az egyeztetések nyomán a továbbiakban a szennyvízkezelésben és az informatikában, valamint a számottevő magyar tapasztalatokra alapozva az egészségügy terén a kórházépítésben és –felszerelésben, valamint a szakképzésben nyílhat mód az együttműködésre. Kambodzsában a delegáció egy előzetesen 50 millió USD értékben kezdeményezett kötött segélyhitel nyújtásáról szóló keret-megállapodás majdani létrehozásának lehetőségéről is tárgyalt.

2007 komoly fordulópontot jelentett a magyar-vietnami kereskedelemben, amely akkor 56 százalékkal növekedett. A fellendülés elsősorban a magyar export bővülésének köszönhetően 2008-ban is folytatódott, a kétoldalú áruforgalom elérte a 90 millió USD-t. Ez a legmagasabb érték, amióta a két ország áttért a devizában való elszámolásra közel két évtizeddel ezelőtt. A vietnami találkozók folytatásaként a felek egyetértése alapján idén ősszel Budapesten kerülhet megrendezésre a két ország kormányközi gazdasági együttműködési vegyes bizottságának következő ülése.

Laosz és Kambodzsa esetében kevésbé kedvező a kép: az áruforgalom alacsony, elmarad a lehetőségektől, ebben az utóbbi időszakban megnövekedett magyar érdeklődés hozhat változást. A magyar vállalatok mindhárom országban jó eséllyel bővíthetik jelenlétüket nem csupán a hagyományos ágazatokban, gyógyszeripari, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeikkel, hanem infokommunikációs megoldásaikkal, az infrastrukturális fejlesztésekben való részvételükkel és tömegközlekedési, hulladékkezelési és környezetvédelmi exporttal, valamint tanácsadással is.

A 2008 őszén indult intenzív gazdaságdiplomáciai offenzíva célja, hogy a hagyományos felvevőpiacainknak számító nyugat-európai országokkal fennálló gazdasági kapcsolatok szinten tartása mellett más, a válság által kevésbé érintett partnerországokkal is élénkítsük a kétoldalú együttműködést. A most véget ért indokínai látogatás e sorozatba illeszkedik.