Magyarországon az 1990-es évek gyors átalakulása óta az export a gazdaság fejlődésének egyik motorja. A kicsi és nyitott magyar gazdaság egyértelműen ráutalt a nemzetközi kereskedelemre, a tartós, egyensúlyőrző növekedés egyik meghatározó előfeltétele a kivitel.

A kilencvenes években a külkereskedelmi forgalom volumene megháromszorozódott, annak GDP-hez viszonyított aránya nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas külgazdasági nyitottságot jelez. A külkereskedelmi forgalom bővülésével párhuzamosan mélyreható változások következtek be a külkereskedelem szerkezetében is: a hazai külkereskedelmet már az elmúlt évtized elejétől egyértelmű nyugat-európai orientáció jellemzi.

A külkereskedelem mellett  a rendszerváltás óta Magyarországra érkezett külföldi közvetlen tőkebefektetések is nagymértékben hozzájárultak a magyar gazdaság megújulásához és megerősödéséhez. A külpiacok felé történő gyors nyitás nyomán az ország a kezdetektől rendkívül vonzó célpontja a döntően exportorientált működőtőke-befektetéseknek. A folyamatos beáramlás meghatározó szerepet tölt be a termelékenység növekedésében, a technológiai modernizációban, az egészséges növekedési szerkezethez szükséges exportkapacitások létrehozásában és új munkahelyek teremtésében.

A gazdasági átalakulás kezdete óta Magyarországra érkezett külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya 2007 végén 66,4 milliárd euró volt, ebből 59,1 milliárd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájú működőtőke-befektetések állománya. Az egy főre eső működőtőke-állomány tekintve ezzel Magyarország közel két évtizede a kelet-közép-európai térség éllovasának számít.